Kapcsolat

Tót Csaba

+36 /20/ 403-9975

E-mail:csabatot78@gmail.com

Megosztás

Stíluskorszakok (Rokokó és Klasszicizmus)

2014.03.26.

Rokokó 1730 - 1780
Franciaországban "XV. Lajos stílus" néven ismert. A rokokó elnevezés a rocaille szóból ered (roc=szikla) és "sziklaszerű alakzatot jelent. Ezt a stílust a kagyló motívumok, a közöttük növényszerűen burjánzó virágos indák jellemzik.

Klasszicizmus 1789 - 1815
Franciaországból "empire" néven ismert. A francia forradalom 1789-ben vetett véget XVI. Lajos uralmának. Merevsége miatt Copf stílusnak is neveznek.

Rokokó 1730 - 1780 

A Franciaországból érkező stílus a barokk, nagy súlyos gesztusait könnyá, fesztelen mozgalmasságban oldja fel. A felületek az ornamentális tagolás erősebb hangúlyt ad, ez elsősorban a belső terek kialakításánál érvényesül. A felületeknek az ornamentális tagolás erősebb hagnsúéyt ad, ez elsősorban a belső terek kialakításánál érvényesül. A bútorzatot és a helyiséget összehangolják, a dús fal és mennyezetfesés egyre népszerűbb. A Boulle által még a barokkban kezdeményezet aranyozott bronzvereteket ssokféleképpen, szeszélyes változatosságban alkalmazzák. 

Az ívelt és lekerekített bútorokat nem nagy felületeken furnérozzák ( a feszültség túl erős lenne), hanem kis részleteket díszítenek egyedi furnérdarabokból kialakított, főleg geometrikus mintákkal. Ehhez a legrágább és legszínesebb egzotikus fákat használták fel.

Előtérbe kerül a bútorok kényelmessége: karosszék, meghosszabbított széknek tekinthető heverő, amelyen oihenni vagy beszélgetni lehetett. 

Emellett jellemző bútorok még a sok fiókkal, süllyeszthető rekeszekkel ellátott asztalkák, játékasztalkák, toalettasztalkák, hengeres íróasztal vagy gyaloghintók, kályhaellenzők.

A szines berakásokkal díszített, tükörfényesre fényezett felületeken kívül sok bútort lakkoznak is - részben fehérre, részben világos, derüs színekre, felragasztott rézmetszetekkel, lakkfestményekkel (melyek gyakran kékeszöld árnyalatúak) madarakkal, virágokkal és tájképekkel.

Franciaországban a XV. Lajos stílus már átmegy a XVI. Lajos stílusba, miközben Németországbana rokokónéhány évig még tovább él. A stílus országonként változatai már nem térnek el annyira egymástól, mint az előző korszakokban. Azonban továbbra is meghatározó a francia példakép. A német művészet fellegvárai München, Drezda, Berlin, Würzburg és Bécs (a Német-Római Szent Birodalom székvárosa).

Angliában se

m a gótikának sem a reneszánsznak nem volt különösebb hatása, most azonban Anglia is a bútordivatot diktáló országok sorába lépett, s a rokokót olyan angol tervezők neve fémjelzi, mint Thomas Chippendale, George Hepplewhite, Thomas Sheraton. A 18. századi angol stílus mértéktartóbb, mint a francia és -Goethe szavaival- "mindig a hasznosság talaján áll".

A kedvelt fák között továbbra is a tölgy, a dió, a mahagóni, a szaténfa fordul elő a leggyakrabban, furnérozott és berakásos felületekhez a legkülönbözőbb egzotikus fajtákat használják. 

A stílus jellegzetes díszítőelemei és egyéb ismertetőjegyei:

- Virágfűzérek,

- levélindák, 

- medalionok lant, váza, legyező motívumokkal.

- nincsenek éles sarkok, minden lekerekített és ívelt, mindent aranyozott bronzveretek díszítenek. 

- a lábak kecskelábban végződnek.

Neves műbútor asztalosok, ill. tervezők:

Franciaország

Jean Henri Riesener, Jean Francois Oeben, Jean Guillaume Benemann, Johann Ferdinand Schwerdfeger, Adam Weisweiler, Joseph Effner.

Anglia

Thomas Chippendale, George Hepplewhite, Thomas Sheraton.

Klasszicizmus 1789 - 1815

A rokokó fantáziadús lendületességét elvetik. A jelszó a komoly tisztaság, józanság és bölcsesség. Az ókor klasszikus elemeihez nyúlnak vissza és így próbálják meg, rosszul értelmezett  módon a gótikát és a reneszánszt utánozni. Ez a felfogás enyhébb változatban a következő biedermeier stílusra is jellemző. 

Túlméretezett, súlyos ágyak, egyenes vonalú, merev ülőbútorok kemény kárpitozással és magas háttámlával. Enyhén keskenyedő, kannelűrözött lábformák, amit a láb alsó végén elhelyezett kocka optikailag megnövel. A fa, ill. furnér erezetét kihangsúlyozzák, így az szinte díszítőelemmé válik. 

A stílus jellegzetes díszítőelemei és egyéb ismertetőjegyei:

- gyöngysorok,

- kis fűzérek,

- görgős szegélydíszek,

- delfinek,

- vázák,

- lantok,

- sellők,

- griffmadarak,

- oroszlánok,

- szfinx,

- aranyozott bronz,

- fa vagy alabástrom.

Neves német asztalosmesterek, ill. tervezők:

David Roentgen, Neuwied (már apja, Abraham is ismert asztalosmester és tervező volt, aki XVI. Lajosnak dolgozott.)

vissza